Sínek

nélkül is lehet élni, csak rohadtul uncsi...
   Blogolás nélkül is persze lehetne, én megpróbáltam kicserélni Facebookos megnyilvánulásokra, de valahogy nem volt az igazi, itt-ott érdekes kommunikációs stílusokba futottam bele, az úgy annyira nem jött be, találtam viszont rengeteg szép fotót, melyekből majd itt is mutatnék párat a közeljövőben, természetesen a mindenkori szerző engedélyével:)
A terepasztalt szépen letakargattam, a mozdonyok, kocsik, motorvonatok dobozaikban várják a feltámadást (a blog fejlécképe sem véletlenül változott meg), a „sínmánia" továbbélésére pedig az utazgatás lett a megoldás, konkrétan vagy-vagy alapon ezt dobta a gép, ugyanis utazni egy felnőtt és egy gyermek sínfüggő a korösszététel okán relatíve költséghatékonyan tud. Ezért aztán a hétvégék erősen átalakultak, főként szombatokon nagyfiammal útrakelünk, no gépjármű, szigorúan tömegközlekedéssel, preferált mód a kötött pálya, tehát első lépés mindig a Dunakeszi-Gyártelep - Budapest-Nyugati vonal Bhv-ingával, Hernyóval vagy Flirttel, amúgy már a buszokkal is jóban vagyunk, bár nem ezen a viszonylaton próbáltuk ki, későbbi postokban erről is esik majd szó:)
    Augusztus második felében kezdődött a történet a NoHAB vontatta menetrend szerinti „Tekergővel", folytatódott a „Nosztalgia csomópont" elnevezésű BKK (BKV?)-s rendezvénnyel, aztán nem volt megállás, folytattuk utazásainkat a vidéki „villamosos" nagyvárosokkal és sok minden egyébbel, tehát téma van bőven jó néhány további bejegyzéshez, köszönöm az eddigi türelmet, nemsokára „tekergéssel" jövök:)

folyt. köv...