Balatoni nyaralásunk időjárását nem igazán illetném "strandidő" jelzővel. Végül is két napig hetedhét ágra sütött a nap, úgyhogy a "kötelező" vizes programot úszással, vízibiciklivel, gumicsónakkal, na meg csapolt sörrel sikeresen "abszolváltuk". A továbbiakban borongós, esős napok következtek, viszont előttünk állt jó néhány kisvasutas túra, meg persze Keszthely, a Vasútmodell Múzeum meglátogatása is a célfeladatok közt szerepelt... Sikerült úgy húsz gigányi fotót, videót gyártani, ennek kb. négyötöde kisvasutas anyag lett, a meglátogatott kisvasutakról későbbi postban, esetleg postokban szeretnék beszámolni.
Bérelt házunk Balatonfenyvesen volt, olyan ötven-száz méterre a sínektől, ezáltal az elhaladó vonatok hangja természetes háttérzajként szolgált, egyáltalán nem volt kellemetlen, tán még jobban is aludtunk tőle:)
Érdekes, hogy otthon, Dunakeszin a jelentős vasúti forgalom ellenére is ritkán, vagy talán egyáltalán nem is szokott rám törni a fotózhatnék, itt viszont természetesnek éreztem, hogy estefelé nyakamba kapom a fényképezőgépet, és kiülök a töltés aljába "vonatot lőni". Külön érdekesség volt, hogy öt, és fél éves kislányom, aki amúgy viszonylag békésen tűri apuci, és tesóka vasutas rajongását, de nem mondható vonatmániásnak, minden alkalommal elkísért, és kifejezetten élvezte a fotózást, sőt, ő is fotózott, persze nem mindig vonatot, de kifejezetten jól csinálta, erről lesznek bizonyítékok a keszthelyi anyagnál...
Amúgy főleg ezres, háromezres Szilik alkották a fotós "zsákmányt", de pár Csörgős képet is sikerült készíteni, nagy bánatomra Flirtről nem készült kép, lévén, hogy azok csak Siófokig közlekednek. Jöjjön most néhány kép, melyeket a töltés aljából "lőttem", nem hiszem, hogy esélyesek lennének "az év vasútfotója" címre, de jó kis játék volt:)
Ezres Szili, piros-fehér kocsik... "mifelénk" kék Bhv-ket szokott húzni...
Ő meg piros-fehér, és kék-fehér "halbikat" vontat...
Háromezres Szili, szintén "színes" vontatmánnyal:)
Szép, piros Csörgő, ő már Gyseves kocsikat is vontat...
A "halbi" vezérlőkocsiról majdnem lemaradtam, kicsit életlen is lett, bocs':)
"Méretesebb" képek:
http://indafoto.hu/optomi/nagyvasut/page/3, és http://indafoto.hu/optomi/nagyvasut/page/4
Szerda volt az a nap, amikor az időjárás semmiféle szabadtéri programhoz nem járult hozzá, úgyhogy Keszthely felé vettük az irányt, irány a Vasútmodell Múzeum. Az eső vízszintesen esett, amikor megérkeztünk, és beálltunk a parkolóba. A parkoló oldalt helyezkedik el, méteres kőkerítés választja el az épület parkjától, szabályosan úgy illik "behatolni" a múzeumba, hogy az ember kisétál a parkolóból, majd visszasétál a főkapun keresztül a bejárathoz... nna, a "monszunos" körülmények okán nejem hátizsákostul kecsesen átlendült a kőkerítés túloldalára, "áthajigáltam" neki a gyerekeket, majd én is átlendítettem a mázsámat a kerítésen... ez különösen kecsesre sikeredett:)
Mindegy, innentől egy percen belül fedél alatt voltunk, a fullos, és ragyogóan tiszta vécét is kipróbáltuk, aztán irány a tetőtér:)
Nagyon kedves, idősebb úriember fogadott, néhány szóban bemutatta az asztalokat, a fotózási lehetőség ingyenes volt, tulajdonképpen az asztalok védelmére szolgáló üveglapok sem voltak zavaróak, lévén, hogy makulátlanul átlátszóak voltak. Az látszik, hogy még épülő projektről van szó, a zalai pálya mint első benyomás, lenyűgöző, márcsak méretei okán is, a semmeringi pedig igazi, precíz, "mérnöki" alkotás, a német fantáziapálya impozáns, további fejlődésére különösen kíváncsi vagyok. A tetőtéri helyiség kialakítása igényes, "tetőtérsége" ellenére nem nyomasztó, bár sokan voltunk, a kinti rekord párás idő ellenére is viszonylag kellemes volt bent a levegő. Viszonylag kevés szerelvény közlekedett a pályákon, és egy, azaz egy darab úriember irányította, felügyelte az egész rendszert, mint utóbb kiderült, eléggé idegesen, és fáradtan, aminek természetesen oka volt, amit én nem tudhattam, úgyhogy az érdeklődésem okán általam kezdeményezett kis beszélgetésünk kissé feszültre sikeredett, erről többet ide nem is szánnék, utólag a keszthelyi topicban viszonylag bőven kitárgyaltuk, akit érdekel, megtalálja itt: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9176413, remélem, valamikor majd az üzemeltetés kevesebb gonddal, és vesződséggel fog járni:)
A fényképezőgépet alaposan megdolgoztattam, illetve dolgoztattuk kicsi lányommal együtt, a legjobb közelieket ő készítette, rögtön jönnek a bizonyítékok:
Zalai pálya Mittelstadt állomással, nálam, otthon ez lett "Dunakeszi Főpályaudvar":)
Szintén Zala, meg a kedvenc gépem:)
Pályaudvari csúcsforgalom...
Kár, hogy a gőzösről lemaradt a közeli, de gyönyörű, becsszóra:)
Az épülő német téma... a tévétorony eredetijéhez már volt szerencsém:)
Egy kis Semmering...
Meg ez is az lenne...
Az öt, és fél éves "fotóművésznő" egyik alkotása...
Ezt is ő készítette, Kicsiági személyesen:)
Van érzéke a gyereknek, én meg persze büszke vagyok rá:)
Semmi makro, semmi beállítás, Kicsiági tud fotózni, és kész:)
"Méretes" képek:
http://indafoto.hu/optomi/vasutmodellmuzeum_keszthely
Lett némi video is:
folyt. köv...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.