optomi vonatozik

  Május elsején, a hirtelen támadt nyárban Szécsényt választottuk úticélul. A program, a szlovák-magyar vasutasnap enyhén szólva nem volt "agyonreklámozva", az ajánlásért köszönet Attilának, neten keresgélve derült ki, hogy az immáron másodjára megrendezett program célja a környék vonatközlekedésének fejlesztése, különös tekintettel az Ipoly térségére, a hidakra. Szó se róla, ráfér, a pálya lassújelektől hemzseg, ez azt jelenti, hogy a különvonat valamivel több, mint három, és fél óra alatt tette meg a Budapest-Szécsény távot, viszonyításképpen autóval, nagyon törvénytisztelő vezetéssel ugyanez bő másfél óra alatt megoldható:) Így aztán mi autóval mentünk, nem hétkor, hanem kilenc után indultunk, és pont annyival előztük meg a Desirós menetet, hogy befutását az állomásra már fotózni  tudtam, aztán bementünk a szécsényi, egykor valószínűleg szebb napokat látott vasútállomáson keresztül (a wc-t belülről nem fotóztam le, mert nem bírom a horrorrt, boáá), és hirtelen rengetegen voltunk. A kiállított gépekre (Csörgő, Nagydácsia, Bézé, Desiro, szlovák motorvonat) bárki felmehetett, a Desirót kivéve, a gyerekek nyomkodták is rendesen a dudát, úgyhogy akadt hangzavar rendesen, de volt vasútmodelles-ajándéktágyas személykocsi is:)
   Majd ünnepi beszédek következtek, természetesen szlovák fordítással, aztán mozdonybemutatócskával folytatódott a program, melynek során az  előzőekben felsorolt járművek kivonultak az állomásról, majd visszajöttek, miközben műszaki adataikat két nyelven ismertették a szervezők. A bemutató pikantériáját az adta, hogy Siemensék ifjú Desirója megmakacsolta magát, és egy tapodtat sem mozdult. nem tudom, végül is hogy jött be, nem vártuk ki, a többi jármű, tehát a régi "vasak" (szlovák motorvonat, Bézé, Csörgő,  Dácsia) viszont szerencsére kevésbé voltak lámpalázasak, bár a Dácsiát a Csöri vitte:) Kisvideo:





 

   Ezzel nagyjából véget is ért a program az állomáson, úgyhogy átgurultunk Szécsény központjába, ahol igazi palócos majálishangulat volt, szerencsére a nyugisabb fajtából, minden a szórakoztatásról szólt, az árak kifejezetten pénztárcabarátak voltak, a picike belváros pedig igazán gyönyörű. A művelődési házban vasútmodell kiállítás volt, nem különösebben extra "felhozatallal", de abszolút rendben volt.
   A felséges ebéd után, melyet szintén a városközpontban, egy bizonyos kertben sikerült abszolválnunk, akárcsak a vasutasnap szervezőinek, átlényegültünk igazi "majálisozósba", vattacukor, fagyi, popcorn, utcaszínpad, miegymás, utaztunk gumikerekű kisvasúttal, konflissal, szóval, tartalmas nap volt, Szécsény apró belvárosának meglátogatását pedig mindenkinek ajánlom, érdemes.