Sokféle
módon készíthető relatíve valósághű domborzat, fórumokon, vasútmodellezéssel foglalkozó honlapokon, blogokon sokan többféle eljárással alakítják ki a hegyeket-völgyeket.
Láttam kiváló hungarocell- és purhabszobrászok műveit, fantasztikus gipszhegyeket és vasútmodellkellék-gyártók műszikláiból készült remek alkotásokat.
Koncepcióm először az volt, hogy fentieket fogom valamilyen módon vegyíteni, persze erre még akár sor is kerülhet, de ezúttal indulásképpen az indexes „Vasútmodellezés” topic volt segítségemre, konkrétan gezerol68 topictárs javaslata, melyben valakinek fém szúnyoghálót javasolt a domborzat tulajdonképpeni hordozójának. Ezek után úgy gondoltam, „benézem” magamnak az említett hálót és az ismerős vas-műszaki kereskedésben, ahová egyébként is viszonylag sűrűn járok, kunyiztam egy kb. húsz négyzetcentiméteres darabkát és diszréten hajtogatni, gyűrögetni kezdtem. Kérem szépen, azt leszámítva, hogy a vágott élénél meglehetősen szúrós, nagyon kellemes alaktartású valamiről van szó, oda-vissza alakítható, nem „rúgja vissza” magát, mint műanyagból készült változata, szóval engem meggyőzött, így aztán egy kétméteres tekerccsel távoztam az üzletből:)
Hegyeim alaplaphoz rögzítésére elővettem a pofonegyszerűen használható ragasztópisztolyt (tetszik tudni, azt, amelyiket hátsó végén átlátszó ragasztórúddal kell „etetni”, csövéből pedig a „ravasz” meghúzására kijön a megfelelő hőmérsékletre olvadt, mindent mindennel rögzítő ragasztó) és egy darabka rétegelt lemezre egy pár négyzetcentis hegyszerűre formázott hálóból felragasztottam egy helyes kis „próbahegy” vázat, majd ecsettel áthúztam hígra kevert modellgipsszel és nagyjából kész is volt a próba, másnap még egy réteg gipszes áthúzás, majd száradás után megtekintettem művemet és arra jutottam, hogy indulhat a folytatás, ezúttal már „élesben”, a terepasztalon:)
Nem mondom, hogy az alaplap hozzáférhetősége nem hagyott maga után kívánnivalót, magyarán kellett tornázni rendesen, hogy mindenhol alaposan le tudjam rögzíteni a hálót, amivel ráadásul „művészkedni” is kellett, de az eredmény elég látványos lett. Általában két réteg megfelelő keverési arányú gipsszel elég volt behúzni a hálóvázat, különösen meredek részeknél azonban harmadik, sőt negyedik rétegre is szükség volt, illetve az alagútportáloknál egyéb trükközésre is szükség volt, hogy kihúzhatóságuk ellenére illeszkedjenek a frissen létrehozott „domborzathoz”.
Erről és a domborzatgyártás további fejleményeiről a továbbiakban sok képpel folyamatosan beszámolok majd, most fotók következnek a pillanatnyi állapotról:
Hegykészítés... hozzávalók: fém szúnyogháló, olló, schnitzer avagy tapétavágó kés, ragasztópisztoly, gipsz, ecset, víz és némi művészi vagy annak gondolt hajlam:)
Háló rögzítve, sok minden még nem tudható, főleg, hogy ebből mi lesz:)
Pici dombocska, gyakorló jelleggel csináltam, de végül is maradt...
Alakulunk:)
Az ördög a részletekben lakik, ezt a részt sokáig gyömöszöltem, amíg ilyen lett...
Eddigiek egyik nézetből, gipszeléssel még viszonylag elmaradva...
Azóta már legipszeltem, fotó is lesz róla majd, de így se rossz:)
folyt. köv...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2011.11.10. 21:09:19