Valamivel több, mint három hónapja kezdtem el ezt a blogszerűséget, ez lenne a tizenkilencedik bejegyzés, nem egy kerek szám, viszont újabban nézem a statisztikákat, ami azt mutatja, hogy érdemes volt elkezdeni ezt az egész "jegyzetelést". A blogolás első heteiben nem igazán foglalkoztam ezzel, mivel össze kellett foglalnom röviden, lehetőleg senkit sem untatva, hogyan is kezdődött ez az egész érdeklődés, hobbi, mánia, kinek hogyan tetszik...Mostanában viszont a kommentek számának örvendetes gyarapodása okán nézegetem a letöltési adatokat, melyek szerint már jó pár hete átlag napi kb. harminc látogatója mindig van az oldalnak. Mindez úgy, hogy különösebben magas szintű modellezési ismereteket nem innen, vagyis tőlem lehet nyerni, hiszen erre vannak sokkal komolyabb, felkészültebb modellezői oldalak, amik számomra is "alaplapok", igényes szerkesztéssel, és egzakt eredményekkel. Naszóval, ezekhez képest erősen kezdetleges "dolgozataimat" az általam elvárthoz képest viszonylag szép számmal nézegetik, nézegetitek, és rendszeresen érkeznek a kommentek, melyek közt jogos kiigazítás már persze szerepelt, mindazonáltal az olvasói hozzáállás abszolúte jóindulatú...jóleső:) Így aztán a fentiek szellemében folytatom, ezért továbbra se tessék túlságosan "szakmai szemmel" nézni majdani bejegyzéseimet sem, erősen amatőrként vonatozok, vasútmodellezek, "bloggerkedek", viszont lelkesedésem töretlen:)
A terepasztalon sok változás nem történt a legutolsó post óta, időm sem igen volt rá, kirándulni viszont voltunk, éspedig a Gyermekvasúton, ahol nagyfiam már nagyon szeretne gyermekvasutasként szolgálatot teljesíteni, hát, addig még sokat kell aludni, lévén, hogy csak szeptemberben lesz iskolás...viszont nagyon elszánt, szerintem kivárja, és egyszer az álom valóra válik:)
Tehát: vasárnap reggel 10 óra 10 perc, Gyermekvasút, Hűvösvölgy állomás, gőzvontatású nosztalgiavonat indul Széchenyi-hegy állomásra...de mecsoda vonat!!! Az amúgy is nagyon szép állapotú, csillogóan tiszta kocsik padlója frissen felmosva, a gőzösről is csak úgy pattognak le a napsugarak (ez már túl költői így, asszem, visszaveszek magamból) az egész egy gyönyörűség, ahogy van, de tényleg! Azt hiszem, az előző felsorolásból a "legmeghatóbb" a frissen felmosott padló volt, bár honi kisvasútjainkra - hogy a nagyvasútról már ne is beszéljünk - általánosságban nem jellemző a fenenagy tisztaság...persze, tisztelet a kivételnek, mert azt is láttam már...
Nekem ilyen az igazán szép tavaszi kép:)
Szép, tiszta "konyha", nem vitt rá a lélek, hogy felkéredzkedjek...
Ami a csövön kifér:)
Vízvételezés Széchenyi-hegy állomáson...meg a búcsú...
Szóval...nagy élmény volt, azt el ne felejtsem, hogy szinte tele volt a vonat, de nem volt zsúfolt, a menetrend pedig percnyi pontossággal került betartásra, ami szintén meglepő volt, akárcsak a korábban említett tisztaság, azt hiszem, Gyermekvasút fan lettem, vagy mi:)
A végére két kisvideo:
"Méretesebb" képek:
http://indafoto.hu/optomi/kisvasutak_1
folyt. köv...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.