A mai munkanappá "átkevert" szombaton elzarándokoltam az Erkel utcába, hogy átvegyem néhány hónapja előrendelt mávos Talentemet, gondoltam, benézek a börzére is, még úgysem voltam korábban, de parkolási helyzet is volt, meg aztán jól eldumáltam az időt az üzletben, úgyhogy börzés beszámoló most sem lesz, mindegy, egyszer oda is eljutok.
Szóval, Talent...hát, a gyári csomagolásból való kiszabadítás tényleg egy bonyolult logikai feladvány, és egy rossz álom keveréke, ahogy már Vika is méltatta honlapján, a www.vimav.hu oldalon, hát, szó szerint stimmel. A röhej, hogy még Péter is elkínlódott vele az üzletben, holott már vagy egy hete adják ki az előrendelt gépeket, úgyhogy nem a rutinon, és a hozzáértésen múlik. Mindegy, kipróbáltuk, aztán ment vissza a dobozba, én meg vele haza. Délutánra fűnyírást terveztem, a délutáni zápor után ez nem volt túl hatékony, úgyhogy a nagyját holnapra napoltam, és inkább levonultam a pincébe, megfuttatni az új "versenyzőt". Természetesen én is illően megküzdöttem a csomagolással, és nem is csatlakoztattam véglegesre a vonatot, már csak azért sem, mert egyelőre analóg a szerkezet, majd Csíkos varázsolja digitálisra, egyrészt, mert így is szép érvágás volt kifizetni, másrészt egységes "dekóderparkom" van, ami nem ESU, de nálam bevált, meg kicsit jobban is jövök ki anyagilag, ettől függetlenül nem mostanában tervezem a digitalizálást... A pályaszám színe az elején tényleg érdekes, hogy ilyen lett, egyesek ettől be is gorombultak a vasútmodellezős topicon, az én szememet annyira nem szúrja, bár itt, Dunakeszin járatták a Bombardieresek a "sógoroktól levetett" Talenteket, végül is Nohabban sem csinált egyformát a Roco, és a Heljan, a részletekben a Roco nyert, arányokban nálam a Heljan, ízlések, és pofonok... Fotózni sem akartam most, lévén, hogy a gép megy vissza a dobozába, szebb időkre várva, de annyira tetszik, hogy nem bírtam ki, íme:
Brawa MÁV Talent 5342 010-5...ez lenne a becsületes neve az új szerzeménynek...
Úgy nyolcvanvalahány centi hosszú, iszonyatosan drága, és gyönyörű:)
Ha már fotóztam, "lekaptam" pár hetes korábbi "vételemet" is, akciós modell volt, tizenhétért nem tudtam otthagyni, úgyhogy tovább "germanizálódott" az asztal, szintén az Erkel utcában akadtam rá, vagyis Gábor ajánlotta, ráadásul a kevés, még kapható fém Roco modell egyike, megnéztem, észleltem, hogy világítást az életben nem lehet beletenni, hang sem valószínű, hogy belefér, úgyhogy kell a rossebnek...aztán elvittem, na:)
Roco DB-AG 332 094-2
Iszonyatosan tetszik az aprólékos kidolgozás, jópofa, ahogy fut, egy kis ékszer:)
"Méretesebb" képek:
http://indafoto.hu/optomi/terepasztalom
folyt. köv...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Pisti 2008.08.18. 20:13:34