Még
december végén, nagyjából karácsonyra készültem el a teljes peronvilágítással.
Annyi biztos, hogy az asztal egészéhez képest aránytalanul sok munkaórát és anyagi javakat emésztett fel a dolog, viszont az elért fényhatással teljesen elégedett vagyok.
A megoldandó feladat a lámpaoszlopok beépítése és megtáplálása volt, ebből ugye az áramellátás volt az egyszerűbb, lévén, hogy a korábban már kiépített ledes áramkörre csak rá kellett csatlakozni, ment is, mint a karikacsapás. Az azt megelőző beépítős rész sokkal érdekesebb volt, ugyanis az oszlopokat kartonnal "viacolorozott" peronba kellett ültetni, lehetőleg szimmetrikus elosztásban, na meg az sem hátrány, ha a lámpák függőlegesen állnak... Tessék megnézni az eredményt, szerintem tűrhető lett:
Ha lennének utasok, nem panaszkodnának félhomályra:)
Kívül-belül fényár
Némi átrendezés után az állomáson Desiro halad át... ezt a fotót jó sokat próbálgattam:)
Ilyesmi látható a másik oldalról...
Nem a legjobban sikerült kép, viszont az előtérben látszanak a "teherpályaudvar" lámpái
Úgy gondoltam, csinálok videót is, melyen egyfolytában jönnek-mennek a vonatok. A kis fotoapparátot felpakoltam a miniállványra, megpróbáltam egyetlen alkalmas látószöget keresni a fix kameraálláshoz és azt hiszem, megcsináltam életem legdögunalmasabb videóját, aki mazochista módon is vonatrajongó, velem tart és megnézi:)
Gyengébb idegzetűek kedvéért van egy felére vágott, lenémított, ám kellőképpen stílusos alázenével ellátott változat is, íme:
"Méretes" képek: http://indafoto.hu/optomi/terepasztalom/page/14 és
http://indafoto.hu/optomi/terepasztalom/page/15
folyt. köv...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.