A mostani hetek történései nem túlzottan támogatják az asztal továbbépítését, ugyanis teljes üzletfelújításba kezdtem, ami nem is lenne gond, viszont az estéim, és a hétvégéim is "rámennek", meg aztán korábban kitaláltam, hogy az asztalépítés következő lépéseként a váltók bekötése következne a váltóállító pultba... Ennek csak az az akadálya, hogy az állítópult mind a mai napig nem készült el, jobb híján várok, és reménykedek:) Amúgy beszerelésre vár a Fleischmann fordítókorong, és összeállításra a Fleischmann körfűtőház első, háromállásos darabja... mind-mind a "nevezetes" , előző bejegyzésben említett szülinap "hozadékaként"... az lesz a vége, hogy felborítom az előzetes "ütemtervet", és nekilátok, le van sz...-va az állítópult, végül is tavaly december eleje volt az ő első elkészülési határideje:)
Boltfelújítás ide, vagy oda, ma lett egy szabad délelőttöm, úgyhogy elautóztam Veresegyházra, az eddigi, ott megrendezett modellkiállításokról eddig csak jókat olvastam, mivel a család Sopronban nyaral, kivételesen megtehettem nekik azt a szívességet, hogy nem rángattam őket magammal:)
A helyszín, a Mézesvölgyi Általános Iskola épülete gyönyörű, végre egy kiállítási helyszín, amit kívülről is jó nézegetni, amúgy meg belülről is igen puccos, a szervezők készségesek, barátságosak, bár ez máshol is rendben szokott lenni, de az összképhez hozzátartozik. A helyszínt a házigazdák óriási modulasztala uralta, melyet én speciel most láttam először, korábbi modulasztalos élményeim eléggé negatívak voltak, kidolgozatlan, igénytelen, poros "valamiken" bizonytalan imbolygással gördült néha-néha egy szerelvény... hát itt ez nagyon más volt. Igényesen kialakított tájban (nemcsak elkészítés, hanem a felhasznált anyagok minősége szempontjából is), valósághű módon besorolt szerelvények közlekedtek, többfős csapatok lelkes irányításával, "pörgött" a vasútüzem, nem is akárhogy, szériás, kisszériás, és egyedi készítésű járművek nagyszámú felvonultatásával, én meg csak nyomtam a fotómasina gombját:) A vitrinekben is voltak különlegességek, ill. a többi kiállító is érezhetően meg akarta mutatni alkotásait, persze volt pár megmosolyogtató jármű is, de ezt jó értelemben tessék érteni, mert az esetlegesen nem százszázalékos modelleknél is az "alkotó" kedvessége, lelkesedése bőven ellensúlyozta azt a kis mínuszt, ami kicsit távolabbról már úgysem látszik:) Következzen pár kép abból a rettenet mennyiségből, amit "lőttem", csak úgy vegyesen:
"Méretesebb" képek:
http://indafoto.hu/optomi/modellvasut
folyt. köv...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.